Mika Edit: Bartók Anno avagy egy út története // I. rész

Forgassuk vissza az idő kerekét, és nézzük meg, milyen volt egykor a mai Gellért tér, ahonnan a Bartók Béla út kiindult!

A XIX. század végéig itt szó sem volt térről. Sőt, a Duna és a Gellérthegy között, egy igen szűk részen csak mintegy két kocsi szélességű út vezetett Budára, és a Duna folyásával majdnem párhuzamosan dél fele. Ez a szakasz folytatása volt a Visegrádról Esztergomon át Fehérvárra menő útnak, amelyen a magyar királyok udvartartásai évszázadokon át vonultak az éppen aktuális fővárosba. Tehát ez a középkorból megmaradt történelmi út lett az alapja Buda egyik fő közlekedési útvonalának.
Tabán
A Gellérthegy és környéke a Tabán külső, elhanyagolt része volt, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az 1750-es években a mai Gellért fürdő helyén volt az egyik tabáni temető. Buda határa, innen nem messze, a mai Lágymányosi utca elején álló Magyar Királyi Vámhivatalnál volt.
Gellérthegy
A barlangok alatt álló Sárosfürdő az út vonalához igazodva, tehát jóval közelebb esett a Dunához, a képeken látható, hogy a korlátot átlépve le lehetett sétálni a vízhez. Még nem volt híd, az átkelés Pestre csak 1849 után, a Széchenyi lánchídon történhetett meg, addig csónakon vagy a feljebb, a hajóhídon volt lehetséges. A fürdő és a mellette elhelyezkedő épületek a mai Szabadság híd feljárójánál álltak, ott, ahol ma a hídról levezető út szétágazik északnak és délnek. A mélyen fekvő közös fürdő felszín alatti nagy medencéjét egy 12 méter átmérőjű kupola tartotta, ami akkoriban még bírta a viszonylag csekély forgalmat.
Sárosfürdő
Lejjebb, a vizes lágymányosi terület előtt a Duna folyásának irányában haladó út kissé kiszélesedett, majd szétvált. Két út vezetett itt tehát dél felé. Az 1830-as évek térképein a Duna felé eső külső utat Alle Srasse nach Promontor (mely a Nádorkerten át Budafokra tartott), a belsőt pedig New Stasse nach Promontor néven jelölték. 1868 után ez utóbbi neve Weissenburgerstrasse vagy Strasse nach Stuhlweissenburg, 1874-től pedig Fehérvári út lett. A Duna mentén haladó részről se feledkezzünk meg, az megmaradt Promontori útnak.
Mielőtt magunk mögött hagynánk ezt az időszakot, és rátérnénk azokra a változásokra, melyek során a mai városrész kialakult, beszéljünk a környék hangulatáról. A budai oldalon, így a Gellérthegyen is szőlőművelés folyt, melyről a külföldi utazók álmélkodással számoltak be. Az 1875-ös filoxéra járványt követően ugyan a szőlő kipusztult, de az ivók, a kocsmák megmaradtak még azután is. Az 1880-81-es Budapesti Czím- és Lakásjegyzék szerint a Gellért rakpart 25-ben Kluzacsek Jánosnak, a 38-ban Lentner Alajosnak volt kocsmája. A Fehérvári úton szám nélküli jelöléssel Kass Mártonnak „a szőlőfürthez” nevű italmérése működött. Az 1. sz. telekre két üzlet is be volt jegyezve: az egyik Nyitrai János kocsmája volt, a másik egy Franz Garbert nevű tímár műhelye. Szintén a Fehérvári út elején működött az „Aranypontyhoz” nevű vendéglő, melynek tulajdonosa Leheti Antal volt. Klein Jakob ivója, „a fehérvárihoz” a Fehérvári út 9-ben, Frank Jahn vendéglős pedig a 14-ben várta a szomjas utasokat és az egyre több kirándulót.
Lebontás előtt
A korabeli elbeszélések alapján a környék csöppet sem volt barátságos, a kopár és a meredek sziklák különösen Pest felől látszottak félelmetesnek. És ahogy a feltörő forrásvizek párája utat talált a felszínre, misztikusan beburkolta a hegy barlangjait, a bennük lakó tolvajokat, a bájaikat kínáló nőket, és az igazságszolgáltatás elől ideig-óráig megbújó gyilkosokat.
A kocsmák és a hegy aljában álló házak sorsa lassan eldőlni látszott. A változás megkezdődött.
Folytatása következik...


Forrás:
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest 1830-1870 (Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1931)
Porzó - Ágai Adolf: Utazás Pestről Budapestre (Fekete Sas Kiadó 2017)
Kiss József: Budapesti rejtelmek (Argumentum 2007)
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/fszek_budapesti_czim_es_lakasjegyzek/
Képek forrása: Face-book/Újbuda Anno Retro XI, saját képeslap gyűjtemény



A Bartók Béla út nevei:
1830-1868: New Strasse nach Promontor
1868-1874: Weissenburgerstrasse/ Strasse nach Stuhlweissenburg
1872-1921: Fehérvári út
1920-1945: Horthy Miklós út
1945-től: Bartók Béla út
1890-től 1920-ig a Móricz Zsigmond körtértől kialakuló további szakasz a Kelenföldi pályaudvarig Átlós út lett, 1920-től a teljes út neve a Gellért tértől a pályaudvarig Horthy Miklós út, majd Bartók Béla út.



PORZÓ, vagyis Ágai Adolf az Utazás Pestről – Budapestre 1843-1907 című könyvében a következőket írja:
„Meg ahol az a másik sávoly fehérlik, az a fehérvári-ut, s annak a szélében van az én híres szőlőm, melynek tőkéit megszegi a vándorlegény mikor még egresek a fürtjei – s mire megértek a nagyérdemű fináncz tartozó illeték fejében. Köröskörül új kertek gyűrűjében új nyaralók. A leborított venyigék árkai mellett fénylenek a támasztó karók, s néhány hó multán édesre érik a bor a hegy oldalában, míg beleiben sós vizeket szűr s kénes vizeket forral a gyógyító természet.”